2011. május 27., péntek

Virtuális világ és valós tér

Virtuális világ és valós tér
(Szabó György: Virtuális világ és valós tér. Utópiák, realitás, veszélyek In: Talyigás szerk. Az internet kockázatok és mellékhatások tekintetében)







A tárgyak, jelenségek, amelyek körbevesznek minket fontosak számunkra, ám az emberiségnek a régi vágya, hogy ezeket a körülöttünk lévő tárgyakat a virtuális világban is valósághűen tudjuk ábrázolni.
Talyigás könyvében külön fejezet foglalkozik a térinformatika elméletével, fejlődésével és kockázataival. Úgy gondolom erről érdemes pár szót ejteni, hiszen minden kultúrában megjelenik a térbeli adatok nyilvánosságra hozatala, mint nemzetbiztonsági kérdés, vagy saját térbeli adataink önrendelkezésének joga. „Kinek a tulajdonát képezheti az én térbeli pozícióm?”
Miért is fontos a térbeliség?
Szabó György a témát a térbeliség felfogásának változásain keresztül közelítette meg. Az utóbbi ezer év filozófiája szerint a „humán faktor” nem változott, a technológiában azonban óriási változások következtek be.
Egy ausztráliai törzs hagyománya szerint: „az égbolt egy sátor, széleit kifeszítették, felemelték. Azóta egyenesen járhatnak, nem kell félniük attól, hogy rájuk esik.” Ugyanez az antikvitásban úgy jelenik meg, hogy Atlasz vállára veszi az égboltot – ami az analógiája annak, hogy a világ megismerésének terhét veszi vállaira.

Ma ugyanazzal az igénnyel lépünk fel: úrrá lenni a téren! Ehhez megpróbálják valamilyen szereplőre áttestálni ezt a feladatot. Jelenkori világunkban legyen ez mondjuk az állam – veti fel elmélkedése során az előadó, majd ekképp folytatja: ha ez nem elég, csatasorba áll az üzlet, piac, profit... Mindeközben tartja-e még valaki az eget? Egyáltalán: mindez az istenekre tartozik? Nem biztos: Szabó György ellenvetésként említi a web2.0-át.

Az internet rohamos elterjedése és a helymeghatározás technológiájának egyszerűsödése következtében a térbeli adatok alkalmazása a mennyiségi és minőségi elvárásokat megemelte. További változást eredményezett a civil felhasználók megjelenése a stratégiai eszközként kezelt helymeghatározás és térképészet világában. Ez a jelenség teljesen felborította az eddigi szigorú szakmai szokásrendet. Ez azt jelenti, hogy kialakult a digitális térbeli adatkészlet, amelynek hatására az adatnyerésről az adatok hasznosítása lett a középpontban a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés terén. A vizsgált térbeli jelenségek a papír alapú dokumentumok helyett a dinamikus modell vált jelentőssé a statikus mellett. Végeredményként a térképészet és az informatika területén kialakult a térinformatika.


Kezdetben mindenki örült az új „felfedezésnek”, de a felhasználók szembesültek a negatív oldalával is. Először is nem tudták a hatalms adathegyeket befogadi és értelmezni. Továbbá rájöttek, hogy mindennek ára van, az információnak is, így, ha gyorsan szeretnének megtudni valamit, akkor idejükkel, személyes adataikkal és kiszolgáltatottságukkal kell fizetniük. Ezen felül a térképészeti és térinformatikai világ napi használatát a felmerülő jelentős igény ellenére tovább nehezíti az a tény, hogy a térbeli modelleket a nemzetbiztonsági szempontok miatt megmásítják, illetve előfordulhat a szándékos megtévesztés is, amelyet az üzleti érdekek motiválhatnak. Éppen ezért szinte minden kultúrában megjelent a dilemma, hogy a térbeli adatokat nemzetbiztonsági érdekekből korlátozzák az egyén saját térbeli adatainkkal való önrendelkezés korlátozása között. A helymeghatározás (GPS, Wifi) lehetőséget ad a térbeli adatok tömeges és olcsó tárolására és begyűjtésére. A cél, a korlátlan adatkereskedelem. Hosszú ideig az állam gyakorolta a térbeli adatkezelés monopóliumát, ma azonban a szolgáltató és a felhasználó számára is tömeges és olcsó információhoz jutás biztosított.


Egy kis technikatörténet


A térkép kevés kiválasztott által "stratégiai fegyver" volt. Az egyediséget, a hozzáférhetőséget már a nyomtatástechnika is megtörte. A térkép egy vizuális kommunikációs eszköz lett. Kifejlődött a terepdomborzat ábrázolási szabályai, a térképek nyelve és a valós világ jelenségének szabályai)

Eltérő térbeli információs igények alakultak ki a honvédelem, kereskedelem részéről. Az eseti felmérések igen drágának bizonyultak, de elindították az adott térség általános célú rendszeres felmérését. Az így kialakult rendszer, térkép rendszer a térképi nyelv számos dialektusát alakította ki, ezzel is megnehezítve a megértést az általános felhasználó számára.

1783-ban megvalósult a ballonnal történő adatgyűjtés is.

Megtörtént az adatgyűjtési eljárás is, amely képi információn alapult. (fényképmérés=fotogrammetria). Alapjait Lambert még a fényképezés feltalálása előtt nyilvánosságra hozta. Amikor Louis-Jacues Mandé Daguerre feltalálta a fényképezőgépet, megteremtette hozzá az eszközt is. Tehát a fényképezés már megteremtette a feltételét és lehetőségét egy tér egy adott nézőpontból szemlélhető látványának rögzítésére.

1858-ban Gaspard Felix Tournachon az első távérzékelési kísérlet által fényképet készített egy ballonról, mellyel megalapozta a topográfiai térképezés új technológiáját.

1957-ben az űrtávérzékelés fejlődése is el lett indítva az első mesterséges hold felbocsátása által. Az első legegyszerűbb fényképtől a mostani képalkotó rendszerig technológiák tömegét fejlesztették ki.

Az optikai kép korlátozásával szembesültek a 20. században, melynek következményeképpen a képalkotás technikája (radar), a térképészet és a távérzékelés által gyűjtött információk már analóg technikával nem volt feldolgozható. A képi információkat digitalizálni kellett. Ennek az az oka, hogy a képalkotás technikájában a nagy mennyiségű információ miatt az analóg feldolgozások nem feleltek meg a kor kihívásainak. A digitális tárolás alapeleme a pixel.


A téri tájékozódás , az ember és a tér


A tér feletti uralom érzete biztonságot ad az egyénnek. A térbeli biztonság elvesztése bizonytalanságot, szorongást eredményez. Fontos ezért az emberek térbeli viszonyának minél pontosabb megismerése. Az emberi tevékenység erősen helyfüggő volt, ám a virtuális világ lehetővé teszi a távolság kiküszöbölését. Az emberek lehetőséget kapnak az idő korlátainak legyűrésére, a tér és idő feletti kontroll megszerzésére. Az infokommunikációs technológia által létrehozott virtuális világ logikája átlépi a merev, földrajzi helyhez kötöttség határait. Azonban az egyszerű, megbízható, olcsó és biztonságos tértechnológia még kidolgozásra vár.

A tér jelenségeinek regisztrálása és problémái


1. A térkép formájában létrehozott ikonikus vizuális modellt a valóság kicsinyített másaként értelmezték, a térinformatika világában a statikus megjelenést felváltotta a valós idejű megjelenés. Az alapvető kérdés a "mi volt"?-ról a "mikor"?, "hol"?, "mi van"?-ra helyeződött.
2. Nagy szerepet kapnak a háromdimenziós komplex modellek. Ma a térinformatika felhasználóinak temérdek bittek és koordináták állnak rendelkezésre, mint amennyit értelmesen hasznosítani tudnak.
3. Az új helymeghatározási technikák lehetőséget biztosítanak az egyén útvonalának, tevékenységének regisztrálására, egyének közötti összefüggések vizsgálatára.
4. Légi fényképezésre hazánkban egy évben kb. 20-30 nap alkalmas (ez megnehezíti az adatrögzítést) és légicenzori felügyelet mellett folyik. A távérzékelési technikák lefedik a hagyományos térképészeti pontossági igényeket.
5. Különbség van a szenzorokkal előállítátott adatokhoz való jogi és üzleti hozzáférésben van. A távérzékelési műholdak jellemzően erős nemzetbiztonsági kontroll alatt működnek.

6. A felhasználói jogokban is előfordulnak különbségek. A felhasználó a fotogrammetriai módszernél a saját igényei alapján előállított adatoknak a tulajdonjogát is megvásárolhatja, ezzel ellentétben a távérzekelési anyagoknál a gyűjtött adatok egy részének adott feladatban történő felhasználási jogát értékesítik a szolgáltató szervezetek.
7. Napjainkban a mobil mérőeszközök a különböző helymeghatározási adatgyűjtési technológiák integrációjával jöttek létre, tehát a különböző eszközök (GPS, GSM, WIFI, kamera, lézerszkenner) integrációjával a környezet 3 dimenziós geometriai modellek, közel a valós idejű, leképezését teszik lehetővé, valamint frissíthetőek. A mobil mérőrendszerek gyorsaságát és pontosságát beárnyékolja az így előállított adatkészleteknek a költsége. Emellett az adatok zajokra és elektronikus zavarásra érzékenyek a direkt mérési technológia miatt.

Valós és virtuális terek – statikus, dinamikus, mobil modellek

A korábbi hagyományos térképészeti, leíró hosszú adatfrissítési ciklusait felváltotta a technológia, mely gyors aktualizálásokat is képes biztosítani. Ezzel egyidejűleg a helyzeti adatok előállítási költsége csökkent. Ez lehetővé teszi, hogy a környezeti viszonyokat leképező hagyományos térbeli adatbázisaink, napi, heti, havi, vagy akár évi aktualizálását, az időbeni változások nagy gyakorisággal történő követését. Megjelennek a statikus hagyományos topológiai tartalom mellett a kis időtávon is gyors változásokat elszenvedő dinamikus tartalom. A dinamikusan változó adattartalmak, mint pl. az időjárás, légszennyezettség, parkolók foglaltsága.

A valós világ modellezését megkísérlő virtuális világokat az alábbi csoportokba oszthatjuk:

• A legegyszerűbb eszköz belépni a virtuális világba az interneten közvetlenül elérhető tájékoztató portálok, turisztikai kalauzok, menü- és egydimenziós linkjegyzékek. Alapvető feladatuk az adott térség iránt érdeklődő felhasználók reklámmal, turisztikai információkkal történő ellátása.
• A kétdimenziós modellek az adott térséget madárperspektívából ábrázolják, alapvető feladat az adott térségben lévő érdekes pontok, helyek felé való csatlakozási felület biztosítása a térképen elhelyezett 2D hiperlinkek segítségével.
• A háromdimenziós modellek az adott térség objektumainak, jelenségeinek 3D geometriai modell formájában történő megjelenítést biztosítják. Fő célja a tervezés, szimuláció, térbeli elemzés kiszolgálása.
• Az intelligens modellek a felhasználók számára nem csak az egyszerű információelérés vagy látvány élményét nyújtják, hanem a környezeti viszonyok, szolgáltatások és kapcsolatok kezelésére alkalmas felületekkel lehetőséget biztosítanak interakciókra.
• A kiterjesztett valóságelvű modellek a valós térben mozgó mobil felhasználók számára vetítik rá az okostelefon képernyőjén a virtuális tartalmat. (pl. eladó lakások rávetítése az utcaképre)


Léteznek globális terek (mint a Föld, országok), regionális, lokális, közvetlen lokális, végül a mikroterek. Tehát az irány a globális felől halad a lokális irányába. Ezzel szemben az emberek rálátása, információval való ellátottsága az eddig ismert szűkebb, lokális élettérből egyre szélesebbre nyílik a globális tér felé.

Hol vagyok én és hol van, amit/akit keresek?

A felhasználó igényli a térbeli helyzetének valós idejű elérését. A mobil pozíció meghatározást biztosító műszaki megoldások alkalmazását befolyásolja az a tény, miszerint a helymeghatározást biztosító fizikai adatokat passzív fogadófunkciójú mobil eszköz fogadja (GSM, WIFI). Pl. Egy navigáció beszerzésekor csak az eszközt birtokoljuk, a földi irányító feletti uralmat nem. Akik mobil navigációt vásárolnak, sajnos figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy nem szerezték meg a felügyeleti jogot a műholdak és a földi irányító felett, ezért a rendszer kezelői akármikor korlátozhatják a szolgáltatások elérését és pontosságát nemzetbiztonsági okokból. Tehát az eszközök blokkolhatók és manipulálhatóak. Tovább mélyíti a problémát, hogy a GPS műholdjelei egyszerű eszközökkel zavarhatóak, ezáltal bekövetkeztek az első bűncselekmények, amelyek során a GPS műholdak frekvenciáit ne zavarták, hanem manipulálták. Értékes rakományú kamionokat eltérítettek az útról, így csapdába ejtve őket. Az egyszerű, olcsó és biztonságos tértechnológia még nem érkezett meg.

Napjaink tendenciái, veszélyei


A dinamikusan fejlődő térinformatikai alkalmazások fejlődése rohamos a térbeli adatkészletek elérhetősége, aktualitása és pontossága tekintetében. A fejlődést beárnyékolja az a tény, hogy a térbeli adatgyűjtés és az azzal való gazdálkodás kiterjedt a mikro-és személyes terekre is. Nem árt tudni, hogy az információs társadalom polgára folyamatosan követés alatt áll. (kártyás fizetés, térfigyelő kamera, okostelefonok, GPS koordináták közlése által.


A téradatpiacon lévő cégek nem kívánt fotóikkal sérthetik az állampolgárok személyes terét.


Továbbá kormányzati kérésre a Google-n is módosításokkal jelennek meg egyes objektumok, tehát manipulálják a valóságot. Az a lényeges, hogy nem kell minden esetben hinni a Google vagy a Microsoft által üzemeltett rendszernek, hiszen bármilyen hamis adatokat másolhatnak az álcázandó objektumok felé. A módosításokról (korlátozásokkal) a www.google.com/governmentreqeusts címen lehet tájékozódni.


A földrajzi azonosítóval ellátott (goe-tag) személyes adatok térbeli személyiségtérkép konstruálását teszik lehetővé. Pl. Japánban van egy meglepő szolgáltatás, ahol a takarítókat megfigyelik az övére csatolt okostelefonnal. Mérik a gyorsaságukat, a helyüket, tartózkodási időt és az egyes tevékenységekre fordított időt. Ilyenkor felvetődik bennem a kérdés, hogy Magyarországon vajon hogyan fogadnánk ezt a kezdeményezést? Valószínűnek tartom, hogy tömeg felháborodását okozná.


A nemzetbiztonsági érdekekre való megalapozatlan hivatkozás a térbeli adatokhoz való adathozzáférés monopóliumának megteremtését teszi lehetővé. A terrorizmus elleni harc ürügyén a demokratikus országokban is gyakorlattá válik a személyes térrel kapcsolatos információs önrendelkezés korlátozása.


Az információtechnológiát körüllengő kultusz veszélyeire többen felhívták a figyelmet. Minden létező jelenség adatainak regisztrálását és visszakeresését számítógépeink valóban nagy hatékonysággal képesek megoldani, de ezt tudásként vagy gondolkodásként magyarázni talán túlzás. A napi gyakorlatban elképesztő mennyiségben generálódó digitális adattenger maga alá temeti az embert.


Ha megpróbáljuk az információs technikát megmenteni és emberi célokra használni, egy ponton szembe kell néznünk azzal a kellemetlen ténnyel, hogy a számítógép nagyon is hajlamos a demokratikus értékek aláásására. Ez a veszély éppen abból a képességből ered, hogy az információkat begyűjti és ellenőrzi.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése