Az internetfüggőség néhány pszichológia vonatkozása

Az internetfüggőség néhány pszichológia vonatkozása
(Forrás: Demetrovics Zsolt–Koronczai Beatrix: Az internetfüggőség néhány pszichológiai vonatkozása In: Talyigás szerk. Az internet kockázatok és mellékhatások tekintetében)

Forrás: http://www.rendezvenymagazin.hu/

Elmondható, hogy az emberek többsége nap, mint nap használja az internetet. Lehetőség van banki ügyleteket lebonyolítani, repülőjegyeket, szállást foglalni, ételt rendelni, barátokat szerezni, zenét hallgatni, filmeket letölteni, levelet írni, állást keresni, chatelni a barátokkal, vagy akár saját blogot készíteni. Elgondolkodtató, hogy vajon mikortól lehet valakire azt mondani, hogy internet függő. Vajon mi az a határ, amelytől azt mondhatjuk, hogy az internetezés szenvedély. Mi az az idő, ami meghatározhatja ezt a feltételezést? Ez a szenvedély vajon káros szenvedélynek minősül? Vagy mindenki számára másként értetendő ez a kérdés? Talyigás Judit által szerkesztett könyvben többet olvashatunk az internetfüggőség pszichológiai vonatkozásairól.

Az internetfüggőség jelensége

Az internetfüggőség túlzott internet használatot jelent, mely megakadályozza a napi életvitelt. Fontos tudni, hogy az internetet legelőször nem a társadalom számára fejlesztették, hanem a hadiiparban tevékenykedő egyetemek, kutatók, védelmi központok munkájának a megsegítése volt a célja. Mára annyira elterjedt, hogy az emberiség számára is rendelkezésre állnak az internet szolgáltatásai, az életünk minden szakaszában jelen van az internet. Ennek következtében napjainkban egyre többen menekülnek a virtuális világ nyújtotta lehetőségek tárhelyébe a szegénység, a válság és a reménytelenség elől. Véleményem szerint ez már az első foka az internetfüggőség kialakulásának, ám több stádiuma is létezik:
1. Elveszti az időérzékét internetezés közben és elhanyagolja alapvető igényeit. (Akár enni is elfelejt)
2. Az internetező lelkesen várja, hogy hazaérjen internetezni. Akár a munkáját is elhanyagolja ez miatt.
3. Rossz közérzet alakulhat ki az internet távolsága miatt, esetleg agresszívvá és feszültté is válhat az illető.
4. Depressziósság válhat, ha sokáig nem jut internet közelbe.
5. Hajlamos magát túlköltekezni is, minden dolgot megvesz, ami az internetezéshez szükséges lehet. (webkamera, mikrofon, programok)
6. Végeredményképpen a család, a barátok is eltávolodhatnak az illetőtől. Amikor felismeri, megpróbál elszakadni a világhálótól, ám a mindennapi használat miatt (akár a munkahelyi használat miatt is) gyakran előfordul a visszaesés.

Ezek a pszichológiai tünetek, úgy gondolom a fizikai tünetekről is említést szükséges tenni. Mivel egész nap gép előtt ül az illető, a mozgáshiány miatt akár megbetegedései is lehetnek. Beszélhetünk elhízásról, kóros soványságról, a szem romlásáról, vagy a vérkeringés lelassulásáról is. Hallottam már alvászavarokról is, illetve pánikroham is kialakulhat az „elvonási tünetektől.”

Az internetfüggőséggel kapcsolatban Kimberley Young 1998-ban húsztételes kérdőívet jelenített meg. A függőséget, mint betegséget vita ötvözte, de már megjelenik a szakirodalomban is. Leginkább a problémás internethasználatot említenek a köztudatban, de nincs teljes egyetértés a betegségekkel kapcsolatban, tehát nem mondható ki konkrétan, hogy a szorongás, a feszültség betegségként kezelendő-e. Az addiktológia (függőséggel foglalkozó tudomány) a túlzott alkoholfogyasztáshoz és a játékszenvedélyhez hasonlítja az internetfüggőséget. Kimberley Young is addiktív zavarként írta le az internethasználatot, vagyis a használók képtelenek csökkenteni a tevékenységet és elvesztik a kontrolljukat a használat felett. Sok olyan kutató akadt, aki kritizálja ezt az álláspontot, de senki sem tudja megnevezni, hogy mi az a határ, ahol el lehet különíteni a problémás internethasználatot a függőségtől.

Griffiths (1998) az internetfüggőséget technológia addikcióként közelíti meg és a viselkedési addikciók közé sorolja, mely szerint a használó sürgetést érez, hogy internetezzen, ami örömet szerez számára, de a sürgetés kellemetlen stresszt idéz elő. Sellye János stresszkutató szerint: „mindegy, hogy kellemes vagy kellemetlen helyzettel állunk szemben, szükségünk van a stressz hatására, hisz e nélkül nem élnénk, csak vegetálnánk.” Ez az állítás igaz is lehet egyes megközelítésekből, de úgy gondolom, hogy az egészséges stressz nem az internet szempontjából fontos. Számomra a kihívások eléréséhez szükséges stressz az egészséges és nem az internet elvonása.

Sokat beszélünk az internetfüggőségről, ám magától értetődő, hogy egységes jelenségről van szól Például ma azt mondják és az az elfogadott, hogy az online szerencsejátékos elsődlegesen szerencsejátékos és ehhez az internet csak egy közvetítő eszköz.

Az internetfüggőség elterjedése

Ahogy a fentiekben is olvashattuk, nehéz meghatározni, hogy mely eseteket vesszük függőségnek az internetezést, így eltérő adatok állnak rendelkezésünkre. Ennek a fő oka az, hogy még nem jutottak közös nevezőre, közös konszenzusra a függőség tüneteiben, vagy a mérőeszközökben. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a Távol-keleti eredmények magasabbak az amerikai vagy az európai eredményekhez képest. Ez persze függ az életkortól, a lakosság összetételétől, fejlettségétől is.

Az internetfüggőség hátterében rejlő problémák

A kutatások azt mutatják, hogy aki 38 óránál többet internetezik, függőnek mondható. Ez félrevezető megközelítés, hiszen vannak, akik állandóan használják az internetet pl. munkájuk során, és nem mondhatók függőknek. A leginkább függőséget okozó terület a szociális igényeket kielégítő aspektus, például a barátokkal, vagy a családokkal való kapcsolattartás. (chat, játékok) A vizsgálatok szerint a problémás terület a másokkal való kapcsolatba lépés, ezen belül is az interaktív megoldások (például a chat, online játékok), illetve az új kapcsolatok létrehozása. Az interaktív megoldásoknál a lényeg az azonnaliságon van.

Az internetezés célja lehet a kapcsolatteremtés is, valakinek ez biztosítja az egyetlen kapcsolatteremtési lehetőséget. Mindamellett, hogy az új kapcsolatok létrejöttével csökkenteni tudjuk az izoláltságot, az elszigetelődést, kockázatokkal is jár. Ezt az eszmét legjobban Csepeli György fogalmazta meg, mely szerint az online kommunikáció olyan hely, ami sem nem magány, sem nem társaság, egyszerre lehetőség a magány elűzésére, de magában hordozza az izoláció veszélyét is. Ezt úgy értelmezem, hogy online környezetben lehet, hogy sok barátot tudok szerezni, de a való életben elvesztem azokat az embereket, akik kézzelfoghatók és elérhetőek.

Az internet kommunikációs jellegzetessége

Ahhoz, hogy a problémás internethasználat okait fel tudják térképezni, az internetet, mint médium jellemzőit is ajánlott megvizsgálni. Nagyon fontos jellemzőnek számít az anonimitás, hiszen ilyenkor lazábbak, nyitottabbak, szókimondóbbak és közvetlenebbek vagyunk, ezáltal hamarabb kerülünk intimitásba, gyorsabban elérjük a mély intimitás szintjét, amellyel csökkenteni tudjuk a társas interakciótól való szorongást. Fontos, hogy szabályozható a kommunikáció ritmusa és időtartama is. Azért lényeges, mert bármikor kiléphetünk, bármikor megszakíthatjuk az online kommunikációt. Nem fog kiderülni, hogy ki vagyok, hogy néz ki, hol lakom, milyen a családi állapotom, a nemem, a korom, vagy akár a testi fogyatékosságom. Sokan így élik ki az önkifejezés módját, vagy csak így fejlesztik ki az online személyiségüket. Emellett a könnyű hozzáférhetőséget is biztosítja.

Internetfüggőség, személyiség és pszichológiai tünetek

Azok, akik hajlamosabbak a szociálisan inaktív életstílusra, nagyobb eséllyel válnak problémás internethasználókká is. Továbbá szoros a kapcsolat az internethasználat és az önértékelés között. A vizsgálatok arra mutattak, hogy a nagy mértékű internet használat a családi és szociális kapcsolatok csökkenésével járnak, amely még jobban elmélyíti a depressziót és a magányosság érzését. Az emberek a valódi kapcsolatukat helyettesítik az internetes, szegényes és nem feltétlenül valódi viszonyaikkal. Viszont azok, akik a családdal való kapcsolattartásra használják az internetet, csökken a depressziós érzetük.

Kezelés

Végeredményképpen elmondható, hogy az internet valóban segíti az életünket, a gyorsabb ügyintézést, csak ésszel és megfontoltan kell használni. Ha bekövetkezett a baj, akkor próbáljunk segítséget kérni a problémát mielőbb kiküszöbölni. A függőséget lehet antidepresszáns gyógyszerekkel kezelni, de leginkább nem a függőség miatt szedik, hanem a szorongás és a depresszió miatt. Young egy viselkedésterápiás kezelést ajánl. Például szombat délelőtt töltse házon kívül a napot az illető, vagy keressen magának egy hobbit. Célként meg kell határozni egy normalizált állapotot és nem a teljes lemondást. Azért nem, mert pozitív hatása van az internetezésnek, van benne lehetőség, amely a mindennapok elhagyhatatlan részekén tekinthető.

Ki mondható internetfüggőnek?

Az, akire az alábbi 8 tényezőből legalább 5 igaz
1. internettel való intenzív foglalkozás, pl. korábbi online aktivitásra gondolas,
2. ugyanakkora örömhöz megnövekedett idejű online jelenlét,
3. ismételt erőfeszítés az internethasználat csökkentésére,
4. idegesség, depresszió, labilitás a használat korlátozásánál,
5. előre eltervezettnél hosszabb időtöltés internethasználat miatt,
6. munkavégzés vagy kapcsolati károsodás,
7. hazudozás másoknak az interneten töltött időről,
8. internethaszálat hangulatszabályozás céljából.

Mitől van ilyen nagy varázsa az internetnek?

Az internet egy nagyon hasznos eszköz, mely segítséget nyújt a tanulásban.
Az információdömping, amivel elárasztja az internet a látogatót gyakran túl sok, rengeteg időt, és energiát igényel.
Emellett az MSN, az online számítógépes játékok, a felnőtt oldalak hihetetlen vonzerővel bírnak, olyan a felépítésük, arra próbálja rávenni a látogatót, hogy még tovább maradjon egy adott oldalon.
Az interneten keresztül az egymással chatelők, és a játékosok másnak adhatják ki magukat, kockázat nélkül kommunikálhatnak egymással.
Az online játékok sikert, gyors eredményeket kínálnak, emellett a játékos „levezetheti” az agresszióját, „barátokat” szerezhet.
Vagyis pótolhatja mindazt, amit a valós életben látszólag vagy valóságban nem kapott meg. (Forrás: http://www.boldog-gyermek.hu)